A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 elején Magyarország lakosságának negyede, mintegy 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban. Az öregségi nyugdíjasok közül közel 160 ezren maximum 120 ezer forintos ellátást kapnak – jelentette az Economx.
Megjelentek a kormány 2025-től nyugdíjba vonulók számára alkalmazandó valorizációs szorzószámai, amelyek biztosítják, hogy a régi keresetek igazodjanak a mai bérszínvonalhoz a nyugdíjszámítás során. A tervezet szerint a rendelet elfogadása 21 milliárd forintos többletkiadást jelenthet a következő évi költségvetésnek.
A Nők40 a magyar nyugdíjrendszer egyedülálló eleme, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy 40 év jogosító idő megszerzése után, akár a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonuljanak, levonás nélkül. Bár ez elsőre kedvezőnek tűnik, hosszú távon anyagi hátrányt is jelenthet, mivel a nyugdíjak évente csak az inflációval nőnek, míg a bérek ennél jellemzően gyorsabban emelkednek. A rendszer a nőket jelentősen kedvezményezi, mivel ők átlagosan hosszabb ideig élnek és tovább kapják a nyugdíjat, mint a férfiak. A Nők40 mindemellett komoly költségvetési terhet jelent, hiszen 2025-ben a teljes nyugdíjkassza 7,5%-át emészti fel.
A Pénzügyminisztérium kiadta társadalmi egyeztetésre rendelettervezetét a 2025 januárjától érvényes nyugdíjemelésekről. Emellett az előterjesztés nemcsak az öregségi, de a társadalombiztosítási nyugellátásokat, a megváltozott munkaképességű személyek juttatásait, valamint egyes szociális ellátásokat is érinti. Az intézkedés pontos végrehajtása azonban a költségvetési törvény kihirdetésétől függ, amelyet november elején terjesztett a kormány a parlament elé.
A kormány több, tervezett módosítást mutatott be a nyugdíjrendszert érintően, melyek új kérdéseket vetnek fel a lemondás és újraszámítás területén. A költségvetést megalapozó törvényjavaslat társadalmi vitája során felmerült változtatások elsősorban a nyugdíjlemondás szabályozását érintik, de hatással lehetnek más ellátási formákra is, valamint sokaknak figyelniük, hogy magasabb ellátást kaphassanak – számolt be a 24.hu.
Magyarország költi az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb összeget a GDP-hez viszonyítva a különböző nyugdíjakra (az időskori mellett beleértve az özvegyi és rokkantsági nyugdíjat is) – derül ki az Eurostat 2021-es adatokon alapuló friss felméréséből. A GDP 7%-át kitevő hazai ráta jóval elmarad az EU közel 13%-os átlagától.
2024 elején minden negyedik magyar nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesült, a 25,3%-os arány a teljes népességen belül emelkedést jelent a 2022-es 25,1%-os arányszám után. Ezzel egy 11 éves javuló trend akadt meg, és elindult a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát alapvetően meghatározó eltartotti arány emelkedése. A KSH által frissen közzétett ábrákból látványos folyamatok rajzolódnak ki: az átlagnyugdíj például 230 ezer forint felett volt, de van több mint 16 ezer férfi, aki 600 ezer forint feletti összeget kap havonta, míg a nőknél ugyanez a szám 8 ezer fő.
Októbertől igényelhetik a rászorulók az évi 48 ezer forintos fővárosi lakásrezsi-támogatást - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén.
Orbán Viktor hétfői bejelentésével összhangban a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben a kormány kihirdette a magasabb 2022. januári nyugdíjemelést.
A lengyelországi minimálnyugdíj összegével egyenlő, vagyis 98,5 ezer forintnak megfelelő 14. havi nyugdíjról szóló törvényt szavazta meg csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház, a szejm.
Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege - immár időkorlát nélkül - marad 28.500 forint, az árvaellátás minimuma pedig - szintén időkorlát nélkül - marad 24.250 forint - mutat rá legfrissebb írásában Farkas András nyugdíjszakértő.
A KSH friss tanulmánya szerint Magyarországon minden ötödik ember öregségi nyugdíjban részesült 2019 elején, arányuk az összes ellátotton belül Budapesten volt a legmagasabb. Kiderül az is, hogy a legtöbb nyugdíjat a budapestiek tehetik zsebre, miközben a három alföldi megyében az átlagnyugdíj még a 121 ezer forintot sem érte el.
Tudtad, hogy Magyarországon 2050-re meghaladja a 40%-ot a legalább 55 évesek aránya a teljes népességen belül? És azt, hogy 30 év múlva már csak két aktív korú tart el egy nyugdíjast? Az Eurostat friss elemzésében azt nézte meg, milyen a nyugdíjasok élete és helyzete az EU-ban, ebből többek között kiderül az is, hogy itthon a 65 évesek hátralevő várható élettartama a férfiak esetében 14 év, a nők esetében pedig 18 év környékén van. Az érdekesebb ábrákból szemezgettünk mostani cikkünkben.
Hatvanöt év lesz a nyugdíjkorhatár Csehországban. Hosszú viták után ebben állapodott meg a kormánykoalíció három pártja csütörtökön Prágában.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Többször is elveszett a teljes állomány.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
